Van egy "gyogyithatatlan" betegseg, 20 evig elhet a gyogyszergyarto minden egyes ember kezelesebol elve, annyiert adva azt a tunetenyhito gyogyszert, amennyiert nem szegyelli, es feltalalt vett egy szabadalmat arra a gyogyszerre, ami 1 het alatt kigyogyitana ugyanezt a betegseget, szerinted erdeke eladni az utobbit? (Es erdeke, hogy eladhassa barki is az utobbit?)

'Innovációs nagydíjat kap, majd másnap kivonják a forgalomból':
http://gazdasagiradio.hu/cikk/76099/

Szerintem ezt a szívgyógyszert akkor sem kapod meg ha kifizetnéd a teljes árát. Külföldön elfogadják a magyar orvos által felírt receptet? Egy ilyen komoly gyógyszert biztosan csak receptre lehet kapni. Amennyiben több száz kilométeres utazás után egy szlovák vagy osztrák patikában mégis kiadnák ezt az magyarországi kutatás eredményeként született szívgyógyszert, akkor is elég nagy plusz teher a rendszeres gyógyszerbevásárló utazás.

Én egy olyan intézetben dolgozom, ahol folynak hatóanyag kutatások, úgyhogy tudnék mesélni, hogy hogy is megy ez a gyakorlatban. (Arról is, hogy milyen remek hatóanyagok kerültek forgalomba az elmúlt évtizedben, és hány olyan rák van, amibe tíz éve még meg kellett halni, ma meg már az egyszeri embernek is elérhető az eredményes kemoterápia.) Nem csak az a gáz, hogy hosszú idő a gyógyszer fejlesztés, de az is, hogy a failure rate 99.9% felett van. Pontosabban 5000 működő, leszabadalmaztatott hatóanyagból 4999 elvérzik a klinikai tesztek valamelyik fázisában, pl mert mérgező, vagy olyan súlyos mellékhatásokat produkál, hogy a beteg belehal, mielőtt meggyógyulna (2009-es adat). Emiatt egy adott hatóanyag kifejlesztése elképzelhetetlenül nagy befektetést igényel, ugyanis természetesen előre nem lehet tudni, hogy a százból melyik lesz az az egy.
És igen, ha nincs szabadalom, akkor ezt egyetlen cég, de szerintem még egy állam sem tudja bevállalni, ha nincs ott valamilyen garancia, hogy de ebből neki profit lesz. Szóval szabadalom nélkül egy cég nem vállalná az irtózatos pénzigényt. (Akit részletesebben érdekel a téma, kukkantson be ide.)

Még egy szempont: A trendeket ismerve (a múlt hónapban részt vettem egy a témával foglalkozó szemináriumon, ott mondták) az a benyomás, hogy a könnyen felfedezhető hatóanyagok korszaka elmúlt. Ez abból látszik, hogy a világon a teljes hatóanyag kutatásba befektetett pénz exponenciálisan nő, míg a felfedezett használható hatóanyagok száma ugyanilyen ütemben csökken. Ez azt prediktálja, hogy a gyógyszerkutatásban az új hatóanyagok egyre drágábbak lesznek, ergo a patent rendszer eme szegmense inkább szigorodni fog, mintsem lazulni. (Vedd hozzá, hogy a fejlesztési költségek több mint 90%-a a klinikai tesztekre kell, azaz amikor már van egy működő hatóanyag, szabadalmaztatva).

Harmadik szempont: Létezik a gyógyszerkutatásnak egy változata, amikor egy betegségre specializálódott alapítvány finanszírozza a kutatásokat abban a reményben, hogy adott betegségre gyógyszer legyen, és az elérhető legyen minden betegnek. Talán ez áll a legközelebb a fentebb proponált "open source drug development"-hez. Az igazság az, hogy eddig nem nagyon bizonyított ez a megközelítés, mivel hiába dollármiliomosok azoknak az alapítványoknak az alapítói, az a pénz mégis kevés. (És szabadalom bizony még ebben a rendszerben is van!) Úgy tűnik, ma a gyógyszerfejlesztés szigorúan csak üzleti alapon működik, és nem igazán látszik alternatíva.

Csaba

10 év is lehet extrém esetben, ezt elhiszem, vagy mint említetted, 6 év. A 22 hónap a szabadalmi hivatal oldalán van, csak tudják. Egyébként nyilvános adat, minden héten le lehet tölteni egy új XML filet.

Linus ezúttal olyan türelmes volt, hogy ellenőrízte egy másik archívumban is a dátumot mielőtt lehülyézte őket. :)

Bocs Hunger, de ha a FAT adatformátumot 10-es fölötti IQ-val tervezték volna meg, akkor bizony nem lett volna szükség VFAT-re.

Tudom, nagyon innovatív, ha egy fájlnév akár 16, vagy több karakterből is állhat, meg hogy szóköz is lehet benne, de erre már a C64 1541-es floppy-ja is alkalmas volt. Kizárólag a Microsoft csinált olyan űberértelmes fájlrendszert, hogy csak 8+3 karaktert engedett meg.

A VFAT-et úgy kell felfogni, mint egy hibajavító patch-et, ami az idióta FAT fájlrendszert használhatóvá tette, nem pedig "innovatív fejlesztésként" lökni a sódert. Szánalmas az egész.

A C64 nem abban a korban volt 16 karakteres tetszőleges, akár szóközös nevekkel is?

A VFAT fájlrendszer az akkori kornak megfelelő fájlrendszer volt. A FAT-ről ezt nem mondhatnám. Már saját korában is szar volt.

A VFAT-ről összességében el lehet mondani, hogy kijavította a FAT hibáit, de hogy a 8+3 hosszúfájlnév összekapcsolásról szabadalmat csináltak az megdöbbentő.

8+3 = legacy shit-tel való kompatibilitás, de semmiképpen sem innováció.